Történelem

’56-os Történelem

Magyarország szovjet hatalom alá került a kommunisták által manipulált 1947-es választások után. A zsarnoki rendszer alatt az emberek a kommunista kormány gazdasági megvonásaitól, tömeges letartóztatásaitól, és annak módszeres és kegyetlen elnyomásától szenvedtek. 1953-ban, Sztálin halálát követõen, megjelentek a gazdasági krízis elsõ tünetei, amit egy végzetesen félreirányított, államilag vezetett agrárpolitika okozott. A magyar kommunista, keményvonalas Rákosi Mátyást hirtelen a szintén kommunista,de reformpolitikus Nagy Imre váltotta posztján, aki az „emberarcú kommunizmusban” hitt.

A várt enyhülés mindössze 18 hónapig tartott, amit elõször újra Rákosi Mátyás, majd helyettese, Gerõ Ernõ elnyomó diktatúrája követett. De Hruscsov 1956-os Pártkongresszuson elhangzott híres beszéde, melyben kritizálta Sztálin személyi kultuszát és tevékenységét, megnyitotta Magyarországon is a kaput a hasonló kritikák elõtt a morálisan megbukott kommunista rendszerrel szemben. Növekedett az elégedetlenség a magyar vezetõkkel szemben: írók, egyetemi hallgatók, újságírók sürgették az alapvetõ változásokat mindaddig, amíg mindez egy tömeges demonstrációvá fejlõdött, mellyel eredetileg a lengyelországi Poznan sztrájkoló munkásait akarták a magyar tüntetõk támogatni.. Október 23-án egy spontán tüntetés keretében körülbelül 200.000 ember gyûlt össze a Parlament épülete elõtt. Így kezdõdött tehát a magyar forradalom…

A következõ kronológia összefoglalja a forradalom legfontosabb eseményeit…


1956. október 23.

Egyetemi hallgatók gyûlnek össze és Bem József (lengyel tábornok, aki az 1848-as szabadságharc egyik vezetõje volt) szobrához vonulnak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a kommunizmus ellen harcoló lengyel munkások iránt. A tüntetõ tömeg hamarosan kétszázezresre duzzad, függetlenséget követelve a Parlament elõtt.

Tüntetõk ezrei vonulnak a Magyar Rádió épülete elé, hogy felolvassák a 16 pontból álló követelésüket, de a gyûlölt ÁVH (Államvédelmi Hatóság) megakadályozza, hogy bejussanak az épületbe. Amikor a tömeg ahelyett, hogy feloszlana, olyan szlogeneket kezd el kiabálni mint a „Ruszkik haza!”, az ÁVH a tömegbe lõ.

A magyar katonák, akik nem értettek egyet azokkal a csapatokkal, akik a fegyvertelen diákokra lõttek, gyorsan átállnak a szabadságharcosokhoz, és fegyvereket adnak nekik, mellyel megvédhetik magukat.

A Sztálin szobrot ledöntik és végigvonszolják Budapest utcáin.

Lázadás tör ki a Szabad Nép újságnál, a Kommunista Párt szócsövénél.

1956. október 24.

Nagy Imre lesz a miniszterelnök, aki rádióbeszédében nyugalomra inti a lakosságot.

A budapesti események híre végigsöpör az egész országon.

A felkelõk elfoglalják a Rádió épületét.

Újabb magyar és szovjet páncélos egységek begördülnek Budapestre.

1956. október 25.

Súlyos harcok folynak Budapesten, országszerte folytatódnak a tüntetések.

Kiadják a forradalom elsõ újságját, az „Igazság-ot”.

A tüntetõk újra összegyûlnek a Parlament elõtt, és Nagy Imrét kezdik el követelni. ÁVH csapatok sorakoznak fel a Parlament és a Néprajzi Múzeum tetején, tüzet nyitnak, és csaknem 60 tüntetõt megölnek.

Munkástanácsok alakulnak a Csepel Vas-és Acélmûvekben.

1956. október 26.

A Thököly út-Dózsa György út környékén és a Széna téren felkelõcsoport alakul. Felkelõk szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danubia Fegyvergyárat

A forradalom vidékre is kiterjed. Mosonmagyaróváron az ÁVH tüzet nyit a békésen tüntetõ tömegre, 85 férfi, nõ, és gyermek halálát okozva.

1956. október 27.

A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret.

A Rádió bejelenti az új kormány megalakulását.

1956. október 28.

Felesküszik az új kormány.

Nagy Imre tárgyalásokat kezd a szovjetekkel, megpróbálja rávenni õket, hogy hagyják el az országot.

Nagy Imre rádióbeszédében többek között megígéri, hogy a szovjet csapatok el fogják hagyni Magyarországot, az ÁVH-t feloszlatják, és a hagyományos magyar zászlót újra hivatalossá teszik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalását napirendjére tûzi.

1956. október 29.

A legkeményebben kritizált kommunista vezetõk mint például Gerõ Ernõ, Hegedûs András és Kovács István az éjszaka folyamán Moszkvába menekülnek.

Izrael megtámadja Egyiptomot – megkezdõdik a szuezi háború.

1956. október 30.

Kiszabadítják Mindszenty József bíborost.

A szovjet alakulatok visszavonulnak Budapestrõl, további utasításokra várva.

Nagy Imre bejelenti a Rádióban az egypártrendszer végét és a koalíciós kormány megalakulását.

A Szabad Kossuth Rádió megkezdi adásait.

1956. október 31.

Befejezõdik a szovjet csapatok kivonása Budapestrõl.

A szovjet vezetõség titkos döntést hoz a lázadás katonai beavatkozással való elfojtásáról.

1956. november 1.

Nagy Imre kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ország kilépését a Varsói Szerzõdésbõl, melyre nem érkezik válasz.

Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülõtereket.

1956. november 2.

Országszerte megindul a munka, megkezdõdik a helyreállítás.

Hruscsov, Malenkov szovjet vezetõk Bukarestben romániai, csehszlovák és bulgár vezetõkkel találkoznak, hogy elõkészítsék a magyarországi szovjet katonai beavatkozást.

1956. november 3.

A fogságból kiszabadult Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a lakossághoz.

Maléter Pál tábornok megegyezik a szovjet vezetéssel arról, hogy kivonják csapataikat Magyarországról. A szabad eltávozásuk ígérete ellenére, Malétert és kíséretét letartóztatják, foglyul ejtik, és Romániába hurcolják, ahol késõbb kivégzik õket.

1956. november 4.

Hajnalban körülbelül 5.000 tank gördül Romániából Budapestre, hogy leverje a forradalmat.

Heves harcok után a szovjetek elfoglalják a Kilián laktanyát.

Mindszenty bíboros politikai menedékjogot kér az amerikai követségen, ahol azután 15 évig tartózkodik.

Folyamatos segélykérõ üzeneteket küldenek az ENSZ és a nyugati országok felé, melyekre semmiféle válasz nem érkezik.

Miután a szovjet hadsereg leverte a forradalmat, szórványos fegyveres ellenállás folytatódott különbözõ vidéki városokban december közepéig. De a passzív ellenállás, a csendes politikai harc, a sztrájkfelhívások, melyek továbbra is folytatódtak, újabb kihívásokat jelentettek a szovjetek által kinevezett Kádár János bábkormányának. Kádárt kommunista elvtársai, különösen a szovjetek és a románok kényszerítették, hogy keményen bánjon el a forradalmárokkal.

 


After the Soviet Army crushed the Hungarian Revolution, sporadic arms resistance continued in various cities until mid-December. But it was the passive resistance, the silent political struggle, the calls for strikes that continued to present a challenge to the puppet government of Soviet-picked János Kádár. His communist colleagues, especially the Soviets and Romanians, pressured him to hit the revolutionaries hard.

Reprisals began in late November with mass arrests, deportations to Ukraine, special courts and military trials, and the establishment of internment camps. More than 200,000 Hungarians escaped to the West. In order to gain legitimacy, Kádár had to destroy the Revolution’s Prime Minister, Imre Nagy, and accordingly, his trial, secret execution and burial took place in June, 1958. General amnesty for most prisoners took place only in 1963.

Although the governments of the free world watched the Hungarian Revolution with deep admiration, they never seriously considered providing military support, nor condemnation strong enough to stop the brutal actions of the Soviet Union.

However, the heroes of 1956 did not die or suffer in vain. They demonstrated such uncommon bravery, such a universal yearning for freedom from foreign tyranny, that the whole world was forced to see the true face of communism at last. The Revolution’s spirit came full circle in June, 1989, when Imre Nagy and others were finally given the public burial by a grateful Hungarian nation that had waited 33 years to pay homage to their sacrifice.

The 1956 Revolution was the first step in the dissolution of Communism to be followed by the Prague Spring in 1968, the founding of Solidarity in Poland in 1980, and the fall of the Berlin Wall in 1989. The Communist system, that received its first mortal blow in Hungary in 1956, disintegrated across the region in 1989. Soon thereafter the Warsaw Pact dissolved. The last Soviet soldiers left Hungarian soil in June, 1991, and at long last Hungary was free.

**This was originally published on www.freedomfighter56.com, written by Andrea Lauer Rice.