’56-os Történelem

Magyarország szovjet hatalom alá került a kommunisták által manipulált 1947-es választások után. A zsarnoki rendszer alatt az emberek a kommunista kormány gazdasági megvonásaitól, tömeges letartóztatásaitól, és annak módszeres és kegyetlen elnyomásától szenvedtek. 1953-ban, Sztálin halálát követõen, megjelentek a gazdasági krízis elsõ tünetei, amit egy végzetesen félreirányított, államilag vezetett agrárpolitika okozott. A magyar kommunista, keményvonalas Rákosi Mátyást hirtelen a szintén kommunista,de reformpolitikus Nagy Imre váltotta posztján, aki az „emberarcú kommunizmusban” hitt.

A várt enyhülés mindössze 18 hónapig tartott, amit elõször újra Rákosi Mátyás, majd helyettese, Gerõ Ernõ elnyomó diktatúrája követett. De Hruscsov 1956-os Pártkongresszuson elhangzott híres beszéde, melyben kritizálta Sztálin személyi kultuszát és tevékenységét, megnyitotta Magyarországon is a kaput a hasonló kritikák elõtt a morálisan megbukott kommunista rendszerrel szemben. Növekedett az elégedetlenség a magyar vezetõkkel szemben: írók, egyetemi hallgatók, újságírók sürgették az alapvetõ változásokat mindaddig, amíg mindez egy tömeges demonstrációvá fejlõdött, mellyel eredetileg a lengyelországi Poznan sztrájkoló munkásait akarták a magyar tüntetõk támogatni.. Október 23-án egy spontán tüntetés keretében körülbelül 200.000 ember gyûlt össze a Parlament épülete elõtt. Így kezdõdött tehát a magyar forradalom…

A következõ kronológia összefoglalja a forradalom legfontosabb eseményeit…

1956. október 23.

Egyetemi hallgatók gyûlnek össze és Bem József (lengyel tábornok, aki az 1848-as szabadságharc egyik vezetõje volt) szobrához vonulnak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a kommunizmus ellen harcoló lengyel munkások iránt. A tüntetõ tömeg hamarosan kétszázezresre duzzad, függetlenséget követelve a Parlament elõtt.

Tüntetõk ezrei vonulnak a Magyar Rádió épülete elé, hogy felolvassák a 16 pontból álló követelésüket, de a gyûlölt ÁVH (Államvédelmi Hatóság) megakadályozza, hogy bejussanak az épületbe. Amikor a tömeg ahelyett, hogy feloszlana, olyan szlogeneket kezd el kiabálni mint a „Ruszkik haza!”, az ÁVH a tömegbe lõ.

A magyar katonák, akik nem értettek egyet azokkal a csapatokkal, akik a fegyvertelen diákokra lõttek, gyorsan átállnak a szabadságharcosokhoz, és fegyvereket adnak nekik, mellyel megvédhetik magukat.

A Sztálin szobrot ledöntik és végigvonszolják Budapest utcáin.

Lázadás tör ki a Szabad Nép újságnál, a Kommunista Párt szócsövénél.

1956. október 24.

Nagy Imre lesz a miniszterelnök, aki rádióbeszédében nyugalomra inti a lakosságot.

A budapesti események híre végigsöpör az egész országon.

A felkelõk elfoglalják a Rádió épületét.

Újabb magyar és szovjet páncélos egységek begördülnek Budapestre.

1956. október 25.

Súlyos harcok folynak Budapesten, országszerte folytatódnak a tüntetések.

Kiadják a forradalom elsõ újságját, az „Igazság-ot”.

A tüntetõk újra összegyûlnek a Parlament elõtt, és Nagy Imrét kezdik el követelni. ÁVH csapatok sorakoznak fel a Parlament és a Néprajzi Múzeum tetején, tüzet nyitnak, és csaknem 60 tüntetõt megölnek.

Munkástanácsok alakulnak a Csepel Vas-és Acélmûvekben.

1956. október 26.

A Thököly út-Dózsa György út környékén és a Széna téren felkelõcsoport alakul. Felkelõk szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danubia Fegyvergyárat

A forradalom vidékre is kiterjed. Mosonmagyaróváron az ÁVH tüzet nyit a békésen tüntetõ tömegre, 85 férfi, nõ, és gyermek halálát okozva.

1956. október 27.

A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret.

A Rádió bejelenti az új kormány megalakulását.

1956. október 28.

Felesküszik az új kormány.

Nagy Imre tárgyalásokat kezd a szovjetekkel, megpróbálja rávenni õket, hogy hagyják el az országot.

Nagy Imre rádióbeszédében többek között megígéri, hogy a szovjet csapatok el fogják hagyni Magyarországot, az ÁVH-t feloszlatják, és a hagyományos magyar zászlót újra hivatalossá teszik.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalását napirendjére tûzi.

1956. október 29.

A legkeményebben kritizált kommunista vezetõk mint például Gerõ Ernõ, Hegedûs András és Kovács István az éjszaka folyamán Moszkvába menekülnek.

Izrael megtámadja Egyiptomot – megkezdõdik a szuezi háború.

1956. október 30.

Kiszabadítják Mindszenty József bíborost.

A szovjet alakulatok visszavonulnak Budapestrõl, további utasításokra várva.

Nagy Imre bejelenti a Rádióban az egypártrendszer végét és a koalíciós kormány megalakulását.

A Szabad Kossuth Rádió megkezdi adásait.

1956. október 31.

Befejezõdik a szovjet csapatok kivonása Budapestrõl.

A szovjet vezetõség titkos döntést hoz a lázadás katonai beavatkozással való elfojtásáról.

1956. november 1.

Nagy Imre kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ország kilépését a Varsói Szerzõdésbõl, melyre nem érkezik válasz.

Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülõtereket.

1956. november 2.

Országszerte megindul a munka, megkezdõdik a helyreállítás.

Hruscsov, Malenkov szovjet vezetõk Bukarestben romániai, csehszlovák és bulgár vezetõkkel találkoznak, hogy elõkészítsék a magyarországi szovjet katonai beavatkozást.

1956. november 3.

A fogságból kiszabadult Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a lakossághoz.

Maléter Pál tábornok megegyezik a szovjet vezetéssel arról, hogy kivonják csapataikat Magyarországról. A szabad eltávozásuk ígérete ellenére, Malétert és kíséretét letartóztatják, foglyul ejtik, és Romániába hurcolják, ahol késõbb kivégzik õket.

1956. november 4.

Hajnalban körülbelül 5.000 tank gördül Romániából Budapestre, hogy leverje a forradalmat.

Heves harcok után a szovjetek elfoglalják a Kilián laktanyát.

Mindszenty bíboros politikai menedékjogot kér az amerikai követségen, ahol azután 15 évig tartózkodik.

Folyamatos segélykérõ üzeneteket küldenek az ENSZ és a nyugati országok felé, melyekre semmiféle válasz nem érkezik.

Miután a szovjet hadsereg leverte a forradalmat, szórványos fegyveres ellenállás folytatódott különbözõ vidéki városokban december közepéig. De a passzív ellenállás, a csendes politikai harc, a sztrájkfelhívások, melyek továbbra is folytatódtak, újabb kihívásokat jelentettek a szovjetek által kinevezett Kádár János bábkormányának. Kádárt kommunista elvtársai, különösen a szovjetek és a románok kényszerítették, hogy keményen bánjon el a forradalmárokkal.