Sedenszky (született Simonyi) Orsolya
56-os menekült

Simonyi Orsolya 1945. szeptember 2-án született Mezőkovácsházán. Orsolya története annyiban egyedi, hogy habár 1956-ban hagyta el az országot családjával együtt, először Chile-be került és csak 1970-ben került Amerikába. Édesapja a II. világháború előtt földtulajdonos volt és mivel mindenét államosították, így nem volt lehetősége eltartani családját. Az ÁVH letartóztatta és az Andrássy úti hírhedt ÁVH központban tartották fogva. Szabadlábra kerülése után 1948-ban elmenekült Magyarországról és egy jobb élet reményében Chile-be emigrált. Eközben felesége és 6 gyermeke egy nagynénivel együtt egy szobában élt és egy tanyasi iskolában tanult, mivel a vasfüggöny létrejötte és az utazás betiltása után nem tudták elhagyni az országot. Így 1956-ig Nagyszékelyen éltek és 1956-ban a forradalom kitörése után határozták el, hogy Chile-be menekülnek, hogy újra együtt legyenek Orsolya édesapjával. Menekülések története különösen szívszorongató, hiszen Orsolya édesanyjának és 5 gyerekének számos próbálkozás után sikerült csak Jugoszláviába jutniuk Baján keresztül, mivel egy idősebb fiútestvér korábban egyedül próbálkozott a meneküléssel mivel úgy gondolta, hogy így nagyobb esélye van rá. Őt elfogták és végül ő lett a család egyetlen tagja, aki végig Magyarországon maradt. Orsolya interjúja során szintén beszámol az olaszországi Gerovo-ban lévő menekülttáborbeli élet mindennapjairól, hiszen két éven át élt itt. Végül 1958-ban sikerült a családnak Chile-be bevándorolnia, ahol 10 év után újra egyesült a család. Azonban édesapjának itt sem ment anyagilag jól és a család számos megélhetési problémával küszködött. Orsolya nővérnek tanult és nővérként dolgozott Chile-ben, míg végül 1970-ben Cleveland-ba emigrált mint korábban két másik nővére is. A helyi magyar templomban találkozott későbbi férjével Sedenszky Jánossal (akit szintén meginterjúvolt a Memory Project) és mindketten, valamint fiúk is nagyon aktív a helyi magyar közösségben.