Ambrus Gyula
II. Világháborús menekült
Buffalo, New York

Ambrus Gyula belgyógyász 1924. november 9-én született Budapesten. Egyedüli gyermekként nevelkedett, szüleivel számos helyen töltötte ifjúságát, mint jómódú jogász család sarja, így a főváros mellett Ercsiben és a Széchényi-hegyen. Bár eredetileg őt is ügyvédnek szánták, hamar úgy döntött, hogy a jogi pályát orvosira cseréli. Anyai ágán számos sebész is megtalálható volt, de nemzetközi sikerre a Bécsben élő, a fül-orr-gégészetet megalapozó nagybácsija tett szert, aki Ambrus Gyula elmesélése szerint mind az orosz cárnak, mind a német császárnak háziorvosa volt. Ambrus gyermekkorában első szakmai tapasztalatait egy szekrényből átalakított kémiai laboratóriumban szerezte, ahol egereken kísérletezett. Emellett érdekelte a lovaglás is, számos versenyen vett részt, sőt az olimpiai felkészülésre is lehetősége nyílt, melynek a második világháború kitörése szabott gátat.

Ambrus Gyula elmondása szerint a vészkorszak alatt későbbi felesége aranypénzen vásárolt ki koncentrációs táborokból embereket, akiket egy üres textil gyár épületében bújtattak, azonban őt mielőtt katonának sorozták volna véget ért a háború.

Ezt követően 1948-ban Svácba, majd Franciaországba kerültek feleségével, Klárával, mint ösztöndíjas egyetemi hallgatók, akivel időközben Szegeden házasodtak össze. Tartva a szovjet és kommunista erők előre haladásától Philadelphiába jelentkeztek, ahol befogadást nyertek az egyetemtől, mint vendég oktatók.

A házaspárnak hét gyermeke született, akiket a két nagymama nevelt fel az Egyesült Államokban. Ambrus Gyula belgyógyászattal, azon belül is hematológiával, vérbetegségekkel és leukémiával foglalkozott, míg felesége a koraszületett gyermekek ellátásáért és megmentéséért küzdött.