Dr. Balogh Károly
56-os menekült

Balogh Károly 1930-ban született Budapesten és az 56-os forradalom bukása után hagyta el Magyarországot. Édesapja ismert fogsebész volt (a “Balogh Iskola” alapítója és névadója). Habár Károly is fogorvosnak tanult, végül patológusként végzett. Édesapja az I. világháború során a harctéren is dolgozott, többek között két éven át Albániában, míg a II. világháború során mint tartalékos szolgált. Károly pontosan emlékszik a II. világháború eseményeire és a bombázásokra, amit a Damjanich utcai lakásukkban éltek át. A házukat végül 1944-ben bombázták le. Édesapját kihallgatta a nyilas titkosszolgálat a szervezet Andrássy út 60. alatt található főhadiszállásán zsidók bújtatása miatt. A háború után az egész család elmenekült, de végül hazatértek abban bízva, hogy a háború után jobbra fordul az ország sorsa. Károly a SOTE-n tanult 1954-től és 1956 október 23-án a forradalom kirobbanásakor éppen az egyetemi laborban dolgozott. Ő és kollégái egyből csatlakoztak a forradalomhoz és végig kitartottak. Felesége, Györgypály Balogh Judit pszichiáterként dolgozott Lipótmezőn a forradalom alatt (a vele készült interjú szintén a Memory Project archívum része). A forradalom után Károly és Judit együtt menekültek el az országból és egy New Orleans-i kitérő után Boston környékén telepedtek le. Károly a 60-as évek végén szerezte meg az amerikai orvosi diplomáját és ezután a Massachusetts General Hospital-nál helyezkedett el. 1978-tól a Harvardon tanít és kutat a patológia tanszéken. Feleségével három gyerekük született és mindketten nemrég vonultak nyugdíjba hosszú szakmai karrier után. Károly végig aktív szerepet játszott a bostoni Liberty Square-n felállított 56-os emlékszobor létrejöttében.