Farkas Edit
56-os menekült

Farkas Edit (Novák Edit Márta) 1938, június 28-án született Budapesten egy ötgyermekes családban. Édesapja minisztérium alkalmazott volt a II. világháború előtt, míg dédapja, Bernáth Győző, Gustav Eiffel munkatársa volt a Nyugati Pályaudvar tervezése során. Családi háttere és társadalmi pozíciója miatt osztályellenségnek tekintette családját az 1948-ban hatalomra került kommunista rezsim. Családját mindenétől megfosztották és kitelepítették Debrecen mellé. Edit 13 éves volt ekkor.

Interjúja során Edit külön kiemeli családja küzdelmét és szenvedéseit a kitelepítés évei alatt (1951-1953). Nagyon sok részletre emlékszik abból a korszakból, amikor sokszor éheztek és nem volt munkájuk. 1953-ban megengedték a család számára, hogy visszaköltözzön Budapestre, habár nem eredeti otthonába és így csak nagy nélkülözések mellett tudtak valahogy megélni.

1956-ban Edit Budapesten lakott és testközelből élte át a forradalom eseményeit. Jelen volt a Parlament előtti ÁVO-s sortűznél október 25-én. A forradalom bukása utáni általános sztrájk során nem volt lehetőség munkát találni, így bátyjai elhatározták, hogy elhagyják az országot egy jobb élet reményében, de nem akarták, hogy a lánytestvérek is velük menjenek, mert féltették őket. Sok egymás közti vita után Edit és nővére szintén elhagyták Magyarországot és végül Amerikába kerültek.

Amerikában Edit úgy döntött, hogy kémiát fog tanulni és kapott egy ösztöndíjat a Oklahoma-i Egyetemre 1957-ben. Az egyetem elvégzése után gyógyszerész lett és visszaköltözött New Yorkba. Későbbi férjével a szintén 56-os menekült Farkas Károllyal (akit szintén meginterjúvolt a Memory Project) itt találkozott és négy gyermekük született. Saját maguk oktatták a gyerekeket magyar nyelvre, habár nem vettek részt a helyi magyar cserkész életben és nem jártak a New York-i magyar iskolába sem. Judit aktívan résztvett a hetente találkozó magyar irodalmi kör életében illetve egy pár magyar bálon is résztvettek. Edit és Károly a New York állambeli Chappaqua-ban élnek.