Pásztor Péter
56-os menekült

Pásztor Péter 1942. március 4-én született Budapesten. Az 56-os forradalom után hagyta el Magyarországot attól tartva, hogy kicsapják a középiskolából a forradalom során játszott szerepe miatt, mivel résztvett demonstrációkban és egyéb eseményekben. Édesapja irodai munkát végzett, ahol különböző beszerzésekben és államosításban vett részt, míg édesanyja egy textilüzletet vezetett Budapesten. Péter és szintén technikai középiskolát végző ikertestvére úgy döntöttek, hogy biztonságuk és jövőjük érdekében elhagyják Magyarországot és így a család négy tagja mind emigrált a forradalom során.
Veszélyes menekülés után Sopronon keresztül érkeztek Ausztriába, majd néhány menekülttábori hét után 1957. január elején érkeztek meg Brooklyn-ba. Összesen 4 napot töltöttek Camp Kilmerben, mivel édesanyja rokonai szponzorálták őket. A középiskolát már Amerikában fejezte be, majd mint vízvezeték szerelési munka felmérő kezdett dolgozni. Ekkor jött rá, hogy történész szeretne lenni.

Péter a new jersey-i Montclair Egyetem nyugalmazott történelem professzora. Diplomáját a a new york-i City College of Cuny-n szerezte, majd a New York University-n doktorált. Munkássága során hét kötetet jelentetett meg mint szerző, szerkesztő vagy társszerkesztő. A legutóbbi kötet amit mint társszerkesztő jegyez az „Essays on World War I”, ami 2012-ben jelent meg. Ezenfelül több mint 40 tudományos cikket írt a magyar-orosz kapcsolatokról valamint Magyarország 20. századi történelméről. Ezenfelül a non-profit Center for Hungarian Studies and Publications, Inc., elnöke, amely szervezet magyar történészek munkáit adja ki angol nyelven. Gyakran látogat Magyarországra ahol az egri Eszterházy Károly Főiskola doktori programjának oktatója mint meghívott külföldi oktató. 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a magyar-amerikai kultúrális kapcsolatok területén végzett kimagasló munkájáért.